Kim és Putyin
Szeptember 17-én hagyta el Kim Dzsong Un páncélozott vonata Oroszországot, és a meglehetősen hosszú, hat napos látogatás kapcsán azóta is folynak a találgatások, vajon milyen megállapodás születhetett közte és Putyin között. A legkézenfekvőbb lehetőségnek egy fegyverszállítási egyezség tűnik, mindazonáltal az sem véletlen, hogy a két vezető a Vosztocsnij Űrközpontban találkozott. Nagy kérdés az is, hogy Kína miképpen fog hosszabb távon viszonyulni az érdekszférájában megvalósuló újdonsült barátsághoz.
Putyin és Kim Dzsongun a Vosztocsnij Űrközpontban 2023. szeptember 13-ánFotó:EUROPRESS/KCNA VIA KNS/AFP
Noha Észak-Korea, és annak politikai vezetése kapcsán az emberek többsége valószínűleg nem a humorra asszociál, Kim Dzsong Un és kíséretének oroszországi körútja során azért előfordult néhány szórakoztató jelenet. A Vosztocsnij Űrközpont területén például olyan szigorú biztonsági intézkedések voltak érvényben, hogy az egyik bejáratnál még Kim Dzsong Un tábornokait is feltartóztatták, amit az érintettek kissé megilletődve vettek tudomásul. Komikus jelenet volt az is, amikor az észak-koreai vezető segítséget ajánlott fel az „imperialisták zsarnoksága” elleni küzdelemhez, hiszen ha zsarnokságról van szó, Kim Dzsong Unnak se kell a szomszédba mennie. De mulatságos volt az orosz búcsúztatás is, hiszen az észak-koreai vezető egy golyóálló mellényt, egy láthatatlanná tevő ruházatot és kamikaze drónokat kapott ajándékba indulása előtt – ebbe a gesztusba azért sokféle üzenetet bele lehet látni.
„A találkozó során készült videók és a nyilatkozatok alapján az oroszok szívélyesek voltak, az észak-koreaiak barangolása pedig jó hangulatban telt, ezen felül azonban kevés konkrétum látott napvilágot a látogatást illetően”
Az ukránpárti elemzők és megmondóemberek természetesen e találkozó kapcsán is kedvenc mantrájukat ismételgetik. Eszerint Oroszország kétségbeejtő helyzetben van, ami már odáig fajult, hogy Észak-Koreához kellett fordulniuk, többek között súlyos fegyver- és lőszerhiányuk enyhítése céljából.
Bár a súlyos fegyver- és lőszerhiány narratívája idestova másfél éve nem látszik beigazolódni, a káprázat egyesek fejében az istennek se akar megszűnni. Persze az tény, hogy Észak-Korea hatalmas fegyver- és lőszerállománnyal rendelkezik, hiszen az ország lényegében a koreai háború 1953-as befagyása óta halmozza a készleteit.
„A két vezető közötti találkozó azonban nem azt jelenti, hogy Oroszország kényszerhelyzetben lenne, és rá lenne szorulva Észak-Korea fegyverkészletére”
A valóság ezzel szemben az, hogy Moszkva nagy erőkkel bővíti az orosz gyártási kapacitásokat, melynek következtében a lőszer- és fegyvergyártás volumene folyamatosan emelkedik – az előállított darabszámok a fegyverkezés legtöbb területén már meghaladják a háború előtti szintet.
A téma kapcsán a The New York Times nemrég részletekbe menő cikket is közölt, magas rangú amerikai kormányzati tisztviselők információira alapozva megállapításait. A cikkben a tisztviselők elismerik, hogy a nyugati szankciók legfeljebb a háború megindulását követő hat hónap során lehettek gátló hatással a gyártás ütemére, 2022 őszétől azonban fokozatosan felpörögtek a darabszámok. Moszkva megtanulta kijátszani a szankciókat, melynek folyományaként az orosz hadiipar ma már újra számottevő mennyiségben képes rakétákat és más precíziós fegyvereket gyártani.
„A harckocsi gyártás is kezd magára találni, tüzérségi lőszerekből pedig immár évi kétmillió darab készül, így Oroszország több lőszert gyárt, mint az Egyesült Államok és Európa együttvéve”
A hadiipar fellendülése természetesen nem azt jelenti, hogy Oroszországnak ne jönne jól fegyver- és lőszerutánpótlás egyéb forrásokból is, kiváltképp akkor, ha ahhoz potom áron tud hozzájutni. Márpedig a hírszerzési információk alapján Észak-Korea milliós nagyságrendben tárol 122 és 152 milliméteres tarack lőszereket, 125 és 115 milliméteres harckocsi-lőszereket, illetve 7.62-es és 5.45-ös kaliberű Kalasnyikov-lőszereket is. Nagy mennyiségű készleteik vannak páncéltörő fegyverekből, sorozatvetőbe illeszthető rakétákból, lövészpáncélosokból, ezen felül jelentős számban állnak rendelkezésre teherautók és egyéb logisztikai célú járművek is.
„Persze hivatalos fegyverkereskedelmi megállapodás Oroszország és Észak-Korea között nem jöhet létre, hiszen a világ két legjobban szankcionált országáról beszélhetünk jelenleg”
Az ENSZ előírások betartására Putyin elnök külön ígéretet is tett, a találkozót követően pedig a Kreml szóvivője is hangsúlyozta, hogy a két vezető között sem katonai, sem egyéb téren nem született megállapodás.
Noha szépen hangzó mondatok ezek, azért a realistábbak tisztában vannak azzal, hogy zárt ajtók mögött bármiféle informális megállapodás létrejöhetett. Egy efféle megállapodás nemcsak Oroszországnak, hanem Észak-Koreának is igen hasznos lehet, hiszen az ázsiai diktatúra a lőszereken és fegyvereken kívül gyakorlatilag mindenből hiányt szenved. Phenjan számára a lakosság alapvető szükségleteinek kielégítése is állandó problémát jelent, így számukra már egyes orosz mezőgazdasági termékekhez történő hozzáférés is jelentős eredmény lehet.
Amire azonban az észak-koreai vezetés leginkább vágyik, az az atomarzenáljuk és rakétatechnológiájuk fejlesztése, e területeken pedig az oroszok kétségkívül nagy tudással és tapasztalattal rendelkeznek.
„Kim Dzsong Un és köre emellett egyre nagyobb érdeklődést mutat a műhold fejlesztés és az űrkutatás területe felé is”
Az orosz elnök tehát nem véletlenül fogadta az észak-koreai vezért a Vosztocsnij Űrközpontban. A vágyakat felismerve ez a reprezentatív helyszín is része volt a Phenjant elbűvölni szándékozó ravasz orosz stratégiának.
Kim Dzsong Un és kísérete oroszországi körútja kapcsán felmerül a kérdés, Kína vajon hogyan fog tekinteni két szomszédja közeledésére, hiszen a kínai vezetés továbbra is saját érdekszférájának tekinti Észak-Koreát.
„Kim Dzsong Un stratégiájának lehet egy olyan olvasata is, hogy az észak-koreai vezető elkezdte versenyeztetni egymással Moszkvát és Pekinget, ahogy azt nagyapja Kim Ir Szen is tette a hatvanas-hetvenes években”
Jóllehet, egy efféle stratégia kockázatokkal is járhat, hiszen az utóbbi évtizedek során jelentősen megváltoztak a térségbeli erőviszonyok. Azzal pedig feltehetően Kim Dzsong Un is tisztában van, hogy rezsimje gyakorlatilag életképtelen lenne Kína támogatása nélkül, e körülményen pedig még egy prosperáló orosz kapcsolat sem tudna változtatni.
Kim Dzsong Un páncélvonata
Apjához és nagyapjához hasonlóan Kim Dzsong Un is előszeretettel utazik a speciális észak-koreai páncélvonaton, mely a hírek szerint még Putyin magánvonatánál is fényűzőbb. Az észak-koreai vezetőnek 2011-es hatalomátvétele óta összesen tíz külföldi útja volt, melyek közül többet is ezzel a vonattal tett meg. A vonat irányítóteremmel és szélessávú műholdas kapcsolattal rendelkezik, így Kim Dzsong Un gyakorlatilag bárhonnan képes irányítani az országot. A vonat emellett konferenciatermekkel, hálószobákkal és mindenféle luxus felszereléssel is el van látva. Konsztantyin Pulikovszkij orosz katonai parancsnok – aki még Kim Dzsong Il 2001-es oroszországi látogatása alkalmával utazott a vonaton – visszaemlékezései során arról számolt be, hogy a vonaton bármilyen orosz, kínai, koreai, japán és francia étel megrendelhető, az utasok számára akár homárt és Bordeaux-ból származó vörösborokat is felszolgálnak. Habár a vonat luxus jellege megkérdőjelezhetetlen, csúcssebessége csupán 90 km/óra. A legtöbb esetben azonban még ezt a sebességet sem képes fenntartani a rossz állapotban lévő észak-koreai vasútvonalak miatt.
Vosztocsnij Űrközpont
Oroszország űrkutatással kapcsolatos ambícióinak, birodalmi törekvéseinek legújabb kori szimbóluma a Vosztocsnij Űrközpont, mely a Bajkonuri Űrközponttól eltérően már a 21. század kihívásainak igyekszik megfelelni. Az űrközpont megépítésével nem titkolt cél volt az önállóság megteremtése, hiszen a Roszkozmosz a legutóbbi időkig a Bajkonuri Űrközponttól függött, melyért az orosz kormány évi 115 millió dollár bérleti díjat fizetett Kazahsztánnak. A Vosztocsnij Űrközpontból hasonló mennyiségű hasznos terhet lehet pályára állítani, mint a Bajkonuri Űrközpontból, az aránylag közel lévő óceán miatt pedig a rakéták a lakosság veszélyeztetése nélkül dobhatják le alsó fokozataikat. Az új űrközpont környéke jó infrastrukturális viszonyokkal rendelkezik, s jelentős a helyi villamosenergia-termelés is, ami fontos szempont a rakéta-üzemanyag nagy energiaigényű elektrolízise és cseppfolyósítása szempontjából.
Szarnak egy pofon...
Miért nem segítettek a nyugati tankok a fegyveres erőknek
© AP Photo / Michael Sohn Tank Leopard 2. Archív fotó
MOSZKVA, augusztus 17. – RIA Novosti, Andrey Kots. A Pentagon hivatalosan jóváhagyta az Abrams tankok első tételének Ukrajnába történő szállítását - nyolc járművet. Ősszel adják át. Így az ukrán fegyveres erőknek legalább négyféle külföldi gyártású harckocsijuk lesz. Arról, hogy ez az "állatkert" segít-e a kijevi rezsimnek - a RIA Novosztyi anyagában.
"Egyszerűsített" változat
Az amerikaiak 31 Abrams átadásáról döntöttek még januárban. Az M1A2 módosítása volt. Ezek modern járművek jó páncélzattal, csúcstechnológiás elektronikával, harci vezérlőrendszerekbe integrálva és erős fegyverekkel.
© Fotó : Spc. Christian Duplessie Amerikai tank M1A2 Abrams
A nyáron azonban világossá vált, hogy Kijev az M1A1 régebbi verzióját kapja. Ez a fegyver Ronald Reagan és a Desert Storm idejében volt releváns.
Ráadásul számos kulcsfontosságú technológia nem lesz az adományozott tartályokban. A Pentagon nem akarja, hogy katonai titkaik az oroszok kezébe kerüljenek. Ezért eltávolították a "hívókártyát" - a továbbfejlesztett urán páncélcsomagokat, amelyeknek köszönhetően a páncélozott járművek gyakorlatilag sérthetetlenek az elülső vetületben. Ugyanígy jártak el a harci hálózat kiépítését biztosító, saját erőik elhelyezkedéséről tájékoztató terminálokkal is.
© AP Photo / Czarek Sokolowski
A lengyel hadsereg "Abrams" amerikai tankjai a lengyel hadsereg napjának szentelt felvonuláson Varsóban
A lényeg az, hogy az ukrán fegyveres erők három századnyi harckocsit kapnak, amelyek teljesítményében és harci képességeiben összehasonlíthatók az 1989-es szovjet T-72B modellel. A modernebb orosz T-72B3, T-80BVM és T-90M ellen az M1A1-nek kevés esélye van.
Amint az iraki és jemeni harcok tapasztalatai azt mutatják, ezek a járművek meglehetősen sebezhetőek még az elavult szovjet páncéltörő rakétarendszerekkel szemben is.
Ezenkívül az M1A1 Abrams nehezen használható más típusú tartályokkal együtt. Speciális logisztikára és logisztikára van szükség.
© Fotó : US Army / Patrick Albright Amerikai tank M1 Abrams
Főleg a gázturbinás motor miatt. Először is, egy óra terepvezetés alatt 230 liter üzemanyagot éget el, ami elég sok. Másodszor, csak az amerikaiaknak van tapasztalatuk az ilyen motorok szervizelésében. A NATO többi járműve dízelmotorral működik.
Súlyos érv
Az ukrán fegyveres erők a nyári offenzíva során az orosz védelmi minisztérium szerint már 25 német Leopard 2 harckocsit elveszítettek a szállított mintegy 60 harckocsiból. Ezeket a gépeket akarta az ukrán vezérkar a védelmi vonalak betörésének fő eszközeként használni. Az orosz repülés és tüzérség, valamint az aknamezők azonban kiigazították ezt a stratégiát.
© Fotó: Kanadai fegyveres erők
Leopard 2 tankok előkészítése Kanadából Ukrajnába történő szállításra
És a Leopard 2 jó tank. Ez a második legnagyobb fő harckocsi a NATO-ban az Abrams után. A hidegháború idején fejlesztették és többször modernizálták. Kijev megkapta az A4, A5 és A6 módosításokat. Németországban nem több, mint száz a legmodernebb A7+.
Az A4-et az 1980-as évek második felében gyártották. Ezután jelentősen javították a torony páncélvédelmét, növelték a legénység túlélőképességét, és erősebb lövedékeket biztosítottak. Ez a módosítás a mai napig a legharcosabb. Például a török csapatok aktívan használják Szíriában.
Az A5-ös verzió az 1990-es évekből származik. A torony homlokát és oldalait egymástól elhelyezett páncélmodulok fedték, a fegyverköpenyt pedig teljesen áttervezték. A vezetőajtót is áttervezték, javítva a kilátást. Az elektrohidraulikus lövegstabilizáló rendszert teljesen elektromosra cserélték, a lövész továbbfejlesztett irányzékot, a parancsnok pedig egy független, második generációs hőkamerát kapott.
Az A6-oson a tornyot még erősebbre tették, és aknavédelmet is adtak hozzá. A fegyvert 11 kaliberrel meghosszabbították. Megnövekedett torkolati energia, torkolati sebesség, és ennek eredményeként a páncél behatolása és hatótávolsága.
A páncélozott járművek csatatéren elért sikere nem mindig a névleges teljesítményjellemzőktől függ. A döntő tényezők a legénység képzettsége, a felderítés, a más egységekkel való interakció, a stabil kommunikáció, a lőszer időben történő szállítása és a karbantartás. Ráadásul a harckocsi legrosszabb ellensége nem egy másik tank, egy gránátvető vagy egy ATGM-kezelő, hanem egy támadóhelikopter. Ezt az igazságot naponta megerősítik az orosz Ka-52 legénységei Zaporozhye irányában.
Putyin nem bagatelizál...
"Hatalmi struktúránk megvédte az alkotmányos rendet, polgáraink életét, biztonságát és szabadságát. Megmentette hazánkat a megrázkódtatásoktól, ténylegesen megállította a polgárháborút. A nehéz helyzetben egyértelműen, harmonikusan cselekedett, tettével bizonyította hűségét az emberekhez Oroszországról és a katonai esküről, felelősséget mutatott a haza sorsáért és jövőjéért."
A nép és a hadsereg nem állt a lázadók oldalára, a lázadás leverésében a katonaság elszántsága és bátorsága, valamint a társadalom konszolidációja játszott döntő szerepet – hangsúlyozta az elnök.
Megjegyezte, hogy a különleges műveleti övezetben részt vevő harci egységeket nem kellett eltávolítania állásaikból.
"A rendvédelmi szervek gyors és precíz bevetése lehetővé tette az ország helyzetének rendkívül veszélyes alakulásának megállítását, a civil lakosság áldozatainak megelőzését."
A lázadás leverésekor meghalt pilóták becsülettel teljesítették kötelességüket – hangsúlyozta Putyin, és arra kérte a közönséget, hogy egyperces néma csenddel tisztelegjenek emlékükön.
Az elnök köszönetet mondott a fegyveres erők, a rendfenntartó szervek és a különleges szolgálatok személyzetének bátorságukért, vitézségükért és hűségükért Oroszország népe iránt.
A Nyugat mindent az oroszországi polgárháborúra helyezett
Fegyveres lázadás kísérlete
A PMC Wagner erői június 23-án elfoglalták a Déli Katonai Körzet főhadiszállását Rosztov-Donban . Ez Jevgenyij Prigozsin kijelentéseinek hátterében történt, miszerint a hadsereg állítólag rakéta- és bombatámadásokat intézett egy katonai magáncég hátsó táborai ellen. Szavait a védelmi minisztérium és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat cáfolta. Az FSZB Nyomozó Osztálya fegyveres lázadás szervezése miatt indított büntetőeljárást Prigozhin ellen.
Vlagyimir Putyin bűnözői kalandnak, az egész ország hátába szúrásnak és árulásnak nevezte a lázadók cselekedeteit, amelyek túlzott ambíciókat és személyes érdekeket eredményeztek.
Mint később kiderült, Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök Putyinnal egyetértésben szombaton Prigozsinnal tárgyalt, megállapodva vele a Wagner-oszlopok Oroszországon átívelő előrenyomulásának megállításában és további deeszkalációs lépésekben.
Peszkov egyértelművé tette, hogy Prigozsin Fehéroroszországba távozhat, és a büntetőeljárást megszüntetik.
Putyin előestéjén egy új felhívásban megerősítette, hogy a PMC "Wagner" harcosai szerződést köthetnek a védelmi minisztériummal, hazatérhetnek vagy Fehéroroszországba utazhatnak.
Ma ismertté vált, hogy az FSZB lezárta a büntetőeljárást.
Putyin méltatta Lukasenka erőfeszítéseit az oroszországi helyzet megoldására
Ukrajnában a 2014 és 2022 közötti harcok során épített (az orosz és az ukrán erők által egyaránt) régebbi védelmi vonalak közül sok ma az oroszok által megszállt területen belül van. Ezen oldalak közül sokat ábrázoló interaktív térkép In Ukraine, many of the older defensive lines built during fighting between 2014 and 2022 (by both Russian and Ukrainian forces) are now inside Russian-occupied territory. An interactive map showing many of these sites is available itt érhető el here..
Néhány fontos megjegyzés a 2014-2022 közötti kelet-ukrajnai erődítmények térképéhez:A few important notes on this map of fortifications in eastern Ukraine from 2014-2022:
Először is, ezek az adatok a 2022 előtt épült erődítményeket (lövészárkokat, sorompókat és burkolatokat) tükrözik, amelyek jelenleg az orosz erők által megszállt területen találhatók. Ez magában foglalja a több éves ukrán pozíciókat. Másodszor, az orosz erők nem tartották meg és nem bővítették a legtöbb pozíciót, ami drámaian csökkenti hasznosságukat az újabb védelemhez képest. Harmadszor, ezek az adatok nem teljesek, és előfordulhatnak olyan védekezések, amelyek nem tükröződnek a térképen.First, this data reflects fortifications (trenches, barriers, and revetments) that were built before 2022 and are now within territory occupied by Russian forces. This includes several years-old Ukrainian positions. Second, Russian forces have not maintained or expanded most of these positions which dramatically reduces their usefulness when compared to newer defenses. Third, this data is not exhaustive and there may be defenses not reflected on the map.
A természet megelőzte a Kelet-Ukrajnában 2014 és 2022 között épített régebbi védelmi vonalakat. Néhány régebbi erődítmény jobb állapotban lehet, de még mindig rosszul vannak elhelyezve a jelenlegi frontvonalhoz. Több esetben az orosz erők által épített új erődítmények keresztezik a régebbi védelmi vonalakat. Más területeken a régebbi erődítményeket bővítették és korszerűsítették Oroszország 2022-es teljes körű Ukrajna inváziója óta.Nature has overtaken many of the older defensive lines built in eastern Ukraine between 2014 and 2022. Some older fortifications might be in better shape, but are still poorly positioned for the current front line. In several instances, new fortifications constructed by Russian forces intersect older defensive lines. In other areas, older fortifications have been expanded and upgraded since Russia’s full-scale invasion of Ukraine in 2022.
Köszönet Thanks to @DefMon3- nak @DefMon3, aki adatokat szolgáltatott ehhez a térképfrissítéshez. who provided data for this map update.
Prigozsin, mint hadvezér
Szentpétervárott született. Apja korán meghalt, zsidó nevelőapja beléverte a hitet.
Lopott, csalt már kis korában, de neki ez sem volt elég és néhány kiadós rablásért felvette a csíkos formaruhát.
9 év a hűvösön meghozta az eszét, és valódi virslis hot dog árus bódét nyitott. Aztán kettőt, tizenkettőt…aztán étterem lánc lett belőle…. hogy bebukott a kommunizmus.
Mára Jevgenyij Prigozsin a tagadhatatlan orosz fekete hadműveletek reneszánsz embereként jellemezhető. A volt elítélt, aki rablásért, csalásért, valamint egy kiskorú ivászatba és bűnöző tevékenységébe való bevonása miatt ült . Törvényes üzleti karrierjét a 90-es években kezdte szentpétervári
étterem tulajdonosként, később pedig
a Kreml vendéglátósaként.
Ma hivatalos vállalkozása egy kiterjedt étkeztetési konzorcium, amely orosz katonák, rendőrök, ügyészek, kórházi betegek és iskolások millióinak látja el az étkezését. Tetemes, 2011 óta legalább 3 milliárd dollárra becsült vagyona van.
Nem hivatalos tevékenységei azonban megfelelnek
egy tekintélyelvű állam árnyékbiztonsági apparátusának profiljának :
álhírek ipari méretű gyártása, újságírók megfélemlítése, választási
beavatkozás, politikai tervezés és tényleges titkos katonai műveletek.
Prigozsin ellen vádat emeltek
az Egyesült Államokban, mert trollgyárának szerepe volt abban, hogy
Donald Trump javára próbálta befolyásolni a 2016-os választásokat. Ezt a
vádat határozottan tagadja .a mai napig. Az ő trollgyára generálta az egyik legnagyobb ismert online dezinformációs kampányt, 71 000 tweetet küldött ki, amelyek célja az volt, hogy bemutassák az MH17-es járat lelőtt eseményeinek oroszországi változatát. Ugyanez a troll-infrastruktúra üzenetek ezreit tette közzé a Brexit népszerűsítésével .
Így került az FBI körözési listájára.
Prigozsint több tucat afrikai országban is kapcsolatba hozták Kreml-barát politikai tervezéssel , miközben az Egyesült Államok szankciókat szabott ki ellene a Wagner-csoport finanszírozása miatt. Legutóbb taposó akna telepítéseivel vádolták líbiai Tripoli környékén.
Az EU viszont még nem szankcionálta őt vagy metasztatikus csoportját bármely tevékenysége ürügyén.
A Bellingcat, a The Insider és a Der Spiegel hosszan tartó nyomozása most feltárta, hogy Jevgenyij Prigozsin dezinformációi, politikai beavatkozása és katonai műveletei szorosan összekapcsolódnak az orosz védelmi minisztériummal és annak hírszerző részlegével, a GRU-val. Prigozsin magáninfrastruktúrája – más, kormánytól függő vállalkozókkal, például Kosztantyin Malofejevvel együtt – a jelek szerint letagadható tényekként, és oda-vissza pénzmosási csatornaként szolgál a kormány által megbízott tengerentúli műveletekhez.
Ugyanakkor
Prigozsin azon próbálkozásai, hogy kezdeményezzenek, és döntő szerepét
személyes haszonszerzés céljából kihasználják, a Kreml számára sokszor
zavarba ejtő.
A szíriai Deir ez-Zor tartományban 2018 februárjában egy hadművelet során a Wagner-zsoldosok súlyos
veszteségeket szenvedtek egy amerikaiaktól.
Wagner virtuális valósága
A
Wagner-csoport – amely papíron nem létezik – állítólagos alapítójáról
és parancsnokáról, a megfoghatatlan és kamerafélő Dmitrij Utkinról kapta
a nevét, aki – a Harmadik Birodalom történelme iránti megszállott
rajongásának köszönhetően – fedőneve „Wagner” lett.
Dimitry
Utkin ezredes, 1970. június 11-én született, karriertiszt volt, aki
első kézből látott katonai akciókat mindkét csecsen háborúban. A
2000-es évek elején, amikor a második háború katonai szakasza
alábbhagyott, az észt határhoz közeli Pechory városába költöztették,
ahol a következő tíz évben a GRU második Spetznaz Brigádjának
parancsnokaként szolgált. Egykori felesége elmondása szerint nehezen tudott alkalmazkodni a civil élethez, és mindig is vágyott arra, hogy visszakerüljön a csatatérre.
Nem pontosan tisztázott, hogy Utkin mikor vonult nyugdíjba a hadseregtől, de állítólag
2013-ban már dolgozott egy kevéssé ismert, hongkongi székhelyű Slavonic
Corps nevű biztonsági magáncégnél.
A Slavonic Corps 2013 májusában online hirdetett „ 24-45
éves …volt Spetznaz-alkalmazottakat kerestek , akik rendelkeznek a szükséges
katonai kiképzéssel… 3-6 hónapos külföldi munkavégzés céljából ”. Ennek a katonai magánvállalatnak (PMC) az egyetlen ismert bevetése – Szíriában 2013 végén – a zsoldosok csatájának elvesztésével végződött.
Utkin
neve nem szerepelt a szláv hadtest ismert parancsnoki struktúrájában, a
szíriai hadművelet felelőse pedig – tanúvallomások alapján – Vadim
Gusev, egy újabb hongkongi bejegyzett szervezet igazgató-helyettese
volt, a szentpétervári PMC, és a Moran Security Group mellett . A szíriai küldetés tönkrement, az orosz FSZB letartóztatott sok hazatérő zsoldost, és „ jogellenes külföldön folytatott háborúskodással ” vádolta meg őket, ami az Oroszországban illegális zsoldosmunkához szükséges bűncselekmény.
2014 elejére azonban a Szláv Hadtesttel kapcsolatban állók közül sokan ismét keresettek voltak. Mivel Oroszországnak gyors – és tagadható – katonai jelenlétre volt szüksége a Krím-félszigeten, tökéletes megoldásnak tűnt a jogilag be nem iktatott, képzett katonákat alkalmazó árnyékhadsereg koncepciója.
"Kezdő német nyelvtudás és fegyverismeret"
Nyílt forráskódú adatok, határozottan arra utalnak, hogy Dmitrij Utkin ezredest nem a magánhadsereg felállításának vezetőülésébe szánták.
Egy álláspályázati webhely archivált, offline példányában felfedeztem egy álláskeresési önéletrajzot, amelyet úgy tűnik, maga Utkin tett közzé 2013 végén, valamint 2014 januárjában.
Az álláspályázat, amely egy telefonszámot tartalmazott, mely megerősítette, hogy akkoriban Utkiné volt, valamint a leírás is stimmelhet, " jelenleg Pszkovban él,főállású vezérigazgató-helyettesi állást keres, és kész Moszkvába költözni". A kért fizetése havi 30 000 RUB (akkor éppen 1000 dollár alatt). Kijelenti, hogy 1988 és 2008 között a (GRU) 64044-es katonai egység parancsnoka volt, de 2008 óta szakadékot hagy a karrierjében, ami arra utal, hogy azóta valószínűleg nem vett részt operatívan az egységben. Valóban megemlíti a 2006-ban vállalt szakmai átképzési programot, amivel vagyonőri bizonyítványt kapott.
Utkin a továbbiakban megemlíti katonai kitüntetéseit, és „csapatvezetőként”, „jó kommunikátorként” és „sikeresen teljesíti a kitűzött feladatokat” jellemzi magát. Azt is mondja, hogy beszél kezdő németül és jól bánik a fegyverekkel.
Minden más legenda. Utkint kiválasztották a Kremlből.
Az orosz védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy erői teljes mértékben átvették az irányítást a kelet-ukrajnai Bahmut város felett.
"A Wagner rohamegységek támadó akcióinak eredményeként, amelyeket a Yug Erőcsoport tüzérsége és repülése támogat, #Artyomovsk felszabadítása befejeződött" - írta a Twitteren.
Az orosz erők hónapok óta próbálják elfoglalni Bahmutot, egy szállítási és logisztikai csomópontot a donyecki régióban, amely a nagyrészt orosz nyelvű iparosodott donbászi régió része.
Vlagyimir Putyin orosz elnök gratulált a Wagner félkatonai csoportnak és az orosz katonáknak, amiért elfoglalták a közelmúltbeli harcok középpontjában álló ukrán várost.
A félkatonai csoport vezetője szombaton azt mondta, erői teljes mértékben átvették az irányítást a város felett.
Muhammed Enes Calli |
Kiss Zoltán Emil
Orosz-ukrán, majd a NATO elleni háború
2022. február 24-én Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Bár az orosz erők jelentős eredményeket értek el a harcok első napjaiban, az ukrán védők visszaverték a Kijev és más nagyvárosok elfoglalására irányuló kísérleteket, és hamarosan ellentámadásokat indítottak az orosz állások ellen.
A Janukovics-kormány megdöntése és a Krím inváziója
A függetlenség tere Kijevben
2013 novemberétől 2014 februárjának végéig tüntetők gyűltek össze a kijevi Maidan Nezalezhnosti-nál („Függetlenség téren”) az Euromaidan néven elhíresült tüntetéssorozaton. Ezek a tiltakozások több különböző szakaszból álltak, és Pres eltávolításával tetőztek. Viktor Janukovics , ami viszont heves szeparatista mozgalmat váltott ki az ország keleti régióiban.
2013. november végén Janukovics jelezte, hogy hajlandó társulási megállapodást kötni az Európai Unióval . Cserébe az európaiak követelték Julija Timosenko ellenzéki vezető szabadlábra helyezését, valamint alkotmányos és jogi reformok kezdeményezését. Az orosz sajtósnál tett látogatás után. Vlagyimir Putyin Moszkvában , Janukovics úgy döntött , hogy nem írja alá a megállapodást. 2015. január 1-jén úgy tűnt, hogy Ukrajna elkötelezi magát az Eurázsiai Gazdasági Unió mellett, amely egy orosz vezetésű EU- analóg , amelynek tagja lesz Kazahsztán és Fehéroroszország is.
Villámháborúnak indult, az évfordulóra NATO-OROSZORSZÁG konfliktussá fajult
Fotó: AFP
Az orosz hadsereg egy hét alatt elfoglalja az ukrán fővárost, majd alig egy hónap leforgása alatt sikert sikerre halmozva megadásra kényszeríti Ukrajnát, amelynek vezetése addigra teljesen összeomlik, vagy külföldre menekül, vagy elesik. Ez a forgatókönyv lebeghetett a Kreml szemei előtt az invázió kezdetekor. És ez volt az a forgatókönyv, amelyből szinte semmi nem valósult meg. Egy év elteltével a határok ugyan nyugatabbra húzódnak, de elsöprő győzelemről, megadásról és a háború végéről még korai beszélni.
Ahogy az első térképünkön is látszik, február 23-án Ukrajna területéből csupán a 2014-ben annektált Krím-félsziget tartozott Oroszországhoz.
Az ország keleti részén található Donyecki és Luhanszki régió egy jelentős része, az úgynevezett Donbász pedig orosz szeparatisták kezében volt, akik kikiáltották ugyan saját népköztársaságaikat, azonban ezeket hivatalosan senki nem ismerte el. Oroszország is mindössze közvetlenül a támadás megindítása előtt tette ezt meg.
----------------
---------------A
háború első egy hónapja a meglepetés erejével hatott a világra, és
ekkor még az oroszok is szép sikereket arattak. A Donbász területének
további részei is hamar orosz kézre kerültek. A Fekete-tenger partján,
Odessza irányába folyamatos volt az előrenyomulás, Mariupol, Melitopol,
majd Herszon következett.
A nyílt terepen való haladással szemben
azonban a nagyvárosoknál sokszor beletört az oroszok bicskája a
védelembe. Mariupol hosszú és véres ostroma után lényegében a földdel
majdnem egyenlővé tett város került Moszkva fennhatósága alá.
Herszon is nagyon hosszú időn át állta a sarat, így Odesszánál tényleges ostromra végül nem került sor.
Fotó: AFPAz északi fronton Harkiv volt az egyik fő hadszíntér. Az egyik legnagyobb ukrán város elfoglalása azonban végül elmaradt. A legnagyobb blama kétségkívül Kijevnél érte az oroszokat, a főváros környékéről kellett a leghamarabb visszavonulniuk. A középső országrészben azonban tartották, és ki is tolták a vonalaikat, a Zaporizzsjai régióban is ádáz küzdelem dúlt, a világ pedig aggódva figyelte, hogy a háború nem tesz e kárt a zaporizzsjai atomerőműben, amely méreteit tekintve nagyobb, mint a tragikus sorsú csernobili.
A támadás csúcsán Oroszország a 603 ezer négyzetkilométer területű Ukrajna 160 ezer négyzetkilométere fölött vette át az irányítást, azonban ez a szám azóta lényegesen lecsökkent. A harmadik számú térképen az az állapot látható, mielőtt az ukrán hadsereg megindította volna a sikeres szeptemberi ellentámadást, melynek eredményeként novemberben több fronton is számottevő területeket sikerült visszafoglalnia a megszálló csapatoktól.
Ukrajna
csapatai a Dnyeper nyugati partját szinte teljesen elfoglalták, és a
Donbásznál is megközelítették a háború előtti határokat.
Mindez azért
érdekes, mert Oroszország ősszel bejelentette a Donyecki, a Luhanszki, a
Zaporizzsjai és a Herszoni régió annektálását,
amelyet a világ szinte minden országa által illegitimnek minősített
népszavazással csatolt magához.
Jelen pillanatban az annektált területek mintegy harmada Kijev ellenőrzése alatt van.
A Háború jelentős fordulópontjai, eseményei:
- Az invázió kezdete: 2022.02.23.
- A NATO infrastrukturális belépése : 2022.03.04.
- A " Bucsai csapda" : 2022.03.10.....
- A MOSZKVA cirkáló kilövése : 2022.04.14.
- Mariupol orosz elfoglalása: 2022.05.16.
- A NATO belépése a háborúba: 2022.09.01.
- A front "beáll"
Fotó: AFPA Vlagyimir Putyin által ősszel meghirdetett részleges mozgósítás következtében a harcoló orosz csapatok létszámát sikerült megnövelni, így az ukrán ellentámadás is lendületét vesztette. November óta minimálisan mozognak a frontvonalak. A brit védelmi minisztérium adatai szerint a tavaly február 24. óta Oroszország által elfoglalt területek 54 százalékát Ukrajna már felszabadította mostanra.
Azt, hogy az egyéves évforduló után hogyan változnak a térképek, igencsak nehéz megjósolni, azonban a jelenlegi állás szerint még hosszú ideig a mindennapjaink részét képezik majd a háborúról szóló hírek.
Vörös tér...
Amikor Vlagyimir Putyin kedden színpadra lép, hogy megemlékezzen a náci Németország felett aratott szovjet győzelemről, a Vörös téren tartott beszédét egy viharos hét előzte meg, amikor drónok támadták meg a Kreml-et, és egyik legfőbb háborús vezetője lázadással fenyegetőzött .
A múlt szerda eleji drámai felvételek két drónról, amint a Kreml, a történelmi hatalmi székhely falai felett átrepültek, rávilágítottak az orosz főváros szívében található sebezhetőségekre, ami Moszkvát sújtotta.
A hatóságok betiltották a drónok használatát, és elkezdték zavarni a GPS-jeleket, aminek következtében a taxik a Moszkva-folyóban tartózkodtak az utazást segítő alkalmazásokon. Sietve távcsövet adtak át a rendőrségnek, hogy észleljék a beérkező drónokat.
„Olyan idegesség uralkodik, amit még soha nem láttam” – mondta a moszkvai polgármesteri hivatal egyik tisztviselője. "De a győzelem napjának mennie kell, nincs más lehetőség" - tette hozzá, névtelenül nyilatkozva.
Sokatmondó, hogy pénteken Putyin megtette a szokatlan lépést, hogy megvitassák a május 9-i győzelem napi felvonulás előkészületeit Oroszország legmagasabb állami tisztviselőiből, valamint a védelmi és biztonsági ügynökségek vezetőiből álló biztonsági tanácsával.
Már a Kreml elleni dróntámadás előtt a jelek szerint nyugtalanság mutatkozott az orosz vezetésben az ünnepségek miatt, az ukrán csapásoktól való félelem közepette.
Legalább hat oroszországi régió lemondta az ünneplést , a határtól 400 mérföldre lévő régió közül a legkésőbbiek.
Moszkvai diákok korabeli divatba és szovjet stílusú egyenruhába öltözve adják elő a Győzelmi keringőt a Moszkvában megrendezett Győzelem Napi ünnepség keretében. Fénykép: Alexander Zemlianichenko/AP
A győzelem napja, amikor az oroszok az általuk „nagy hazafias háborúnak” nevezett 1945-ös végpontot ünneplik, fokozatosan Vlagyimir Putyin orosz identitásról alkotott víziójának központi elemévé vált 23 éves kormányzása alatt.
A gondosan megszervezett győzelmi felvonulások, amelyek országszerte zajlanak, hagyományosan lehetőséget kínálnak a Kremlnek arra, hogy megmutassák a modern orosz katonai erőt.
„Putyin számára ez az év messze a legfontosabb eseménye” – mondta Andrej Kolesnikov, a moszkvai székhelyű Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa.
"Putyin teljes legitimitását a felvonulásból meríti, és a náci Németországot legyőző hadsereg közvetlen utódjának állítja be magát."
Tekintettel erre, a Kreml fontosságára, a moszkvai felvonulás folytatódik – mondta Kolesnikov.
"Ez egyben Putyin esélye, hogy megmutassa a nemzetnek, hogy továbbra is erős, és ő irányítja az úgynevezett különleges katonai műveletet Ukrajnában " - tette hozzá Kolesnikov.
De úgy tűnik, hogy május 9-e előestéjén Oroszország távolról sem diadalmaskodik egy olyan háborúban, amelyről kezdetben néhány hétig tartott.
Moszkva 160 mérföldes íven átívelő téli és tavaszi offenzívája , amely februárban kezdődött Kelet-Ukrajnában, elképesztő költségek mellett minimális nyereséget hozott az országnak.
Nyugati tisztviselők becslése szerint csak december óta több mint 20 ezer orosz katona halt meg az ukrajnai harcokban.
A modern nyugati fegyverekkel támogatott Ukrajna hamarosan elindítja saját, régóta várt ellentámadását az elveszett területek visszafoglalására.
A Kreml aggodalmait tovább fokozza, hogy Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezér csütörtökön egy figyelemre méltó, szókimondással teli videót rögzített, amelyben személyesen a védelmi vezetőket okolja az ukrajnai harcosok által elszenvedett veszteségekért . Prigozhin külön üzenetben azt is közölte, hogy Wagner-csapatai május 10-én, a győzelmi parádé másnapján elhagyják az ostromlott kelet-ukrajnai Bahmut várost.
Azokban a városokban, ahol a felvonulások zajlanak, szakértők szerint az ünnepségek alapos olvasása valószínűleg megmutatja, hogy a háború milyen feszültséget és károkat okoz a hadseregben.
„A legtöbb katonai felvonuláson csak hadkötelesek vonulnak fel, mert az összes szerződéses katona Ukrajnában tartózkodik” – mondta Dara Massicot, a Rand Corporation vezető politikakutatója.
„Mivel a szárazföldi erők nagy része Ukrajnában vesz részt, egyes régiók kénytelenek lesznek kreatívak lenni, és a katonai oktatók és más személyzet fontosabb szerepet kell játszania, hogy a normálisság látszatát keltsék” – tette hozzá Massicot.
Vlagyimir Putyin orosz elnök, középen részt vesz a 2022-es Győzelem Napján a Halhatatlan Ezred felvonulásában, amelyen a résztvevők a második világháborúban harcoló rokonok képeit tartják kezükben. A felvonulást idén megszüntették. Fénykép: Jurij Kochetkov/EPA
Május 9. egyik legismertebb eseménye, a Halhatatlan Ezred felvonulása – a második világháborús veterán rokonok arcképével felvonultató ünnepélyes felvonulás – szintén idén lemaradt.
Massicot szerint az ilyen lépések egyik magyarázata az, hogy a hatóságok attól tartanak, hogy a felvonulás végül rávilágíthat az orosz veszteségek valós számára Ukrajnában, és a rokonok hozzák magukkal a jelenlegi háborúban elhunytak portréit.
Kolesznyikov szerint kedden Putyin valószínűleg történelmi párhuzamot von a két háború között, hamisan Ukrajnát a náci Németország utódjaként képzelve el.
A tavalyi győzelmi parádés beszédében azt állította, hogy az orosz hadsereg Ukrajnában harcol, „hogy a világon ne legyen helye mészárosoknak, gyilkosoknak és náciknak”.
„A győzelem a miénk lesz, mint 1945-ben” – jelentette ki Putyin akkor.
A második világháborúnak szentelt Moszkva központjában található múzeum azóta egy magával ragadó kiállítást nyitott, amely az ukrajnai háborút és a náci Németország felett aratott győzelmet mutatja be.
De annak ellenére, hogy a Kreml arra törekszik, hogy a háborút az ország túléléséért folytatott egzisztenciális harcként fogalmazza meg, a jelek szerint egyesek az országban továbbra sem hajlandók feláldozni saját jólétüket azért, amit a Kreml a legfőbb ügynek állít.
A független Levada közvélemény-kutató legfrissebb felmérése szerint az oroszok többsége nem hajlandó havi 1000-2000 rubelt (10-20 fontot) fizetni az ukrajnai katonák szükségleteinek kielégítésére.
Ugyanez a közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a „szorongás” és a „félelem” volt a leggyakrabban felsorolt érzelmek, amikor a válaszadókat az új elektronikus hadkötelezettségről kérdezték, amely megnehezíti a fiatalok számára a tervezet kibújását, mivel automatikusan megtiltja a nyilvántartott hadkötelesek elhagyását az országból.
„A nemzet alkalmazkodott a háború valóságához” – mondta Kolesnikov.
„De ez nem jelenti azt, hogy az emberek mindent hajlandóak feláldozni. Ha van lehetőség a pálya szélén maradni, boldogan élnek vele.”
Miután Putyin úgy döntött, hogy egyoldalúan felmond, illetve semmibe vesz minden atomfegyverrel kapcsolatos szerződést nem lehet tudni, hogy a jövőben kinek mennyi atomfegyvere lesz.
Vagyis maradnak a 2018-2021-es adatok, innen kezdve hivatalosan semmit se fogunk megtudni. Remek.
Kb. így áll most a helyzet:
A Federation of American Scientists (FAS) nevű szervezet atombiztonsági szakértőinek 2021-es tanulmánya alapján Oroszország stratégiai nukleáris fegyvereinek többségét szárazföldi interkontinentális rakéták hordozzák. A kutatók szerint 260 darab SS-25 és SS-27 típusú,
rakétasilókból és mobil indítóállásokról bevethető interkontinentális rakétájuk van, melyeken 1–4, egyenként 100–800 kilotonnás töltet található (egy 1 kilotonnás nukleáris fegyver ezer tonna TNT robbanóerejének feleltethető meg). Továbbá van még 46 darab SS-18 szárazföldi interkontinentális rakétájuk, amelyekre 10 darab 500–800 kilotonnás nukleáris töltet szerelhető. Az atomfegyvereik másik jelentős része Delta és Borej-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjárókon (SSBN) van.
A róluk indítható 176 rakéta többsége 4–6 darab 100 kilotonnás töltettel rendelkezik. Emellett az orosz légierő 55 Tu-95 bombázóról és 13 Tu-160 szuperszonikus bombázóról indítható, nukleáris töltetet hordozó robotrepülőgépet képes bevetni.
Az Egyesült Államok stratégiai nukleáris fegyvereinek nagy része az amerikai haditengerészet 14 darab, Ohio-osztályú ballisztikus rakétákkal felszerelt nukleáris meghajtású tengeralattjáróján található, melyek az Atlanti-óceánban és a Csendes-óceánban járőröznek. Az Ohio-osztályú tengeralattjárókon 20 Trident II D5 típusú ballisztikus rakéta kap helyet, melyek egyenként 1–12 nagy pontosságú, 90–100 kilotonnás W76 vagy 475 kilotonnás W88 töltetet hordoznak.
Emellett 400, egy darab 300–350 kilotonnás nukleáris töltettel felszerelt Minuteman III típusú interkontinentális ballisztikus rakéta van Montana, Észak-Dakota, Nebraska és Colorado államok területén, megerősített rakétasilókban.
Az amerikai stratégiai arzenál maradékát B-52 bombázók által szállított ALCM robotrepülők, illetve a B-2 lopakodó bombázók B61 vagy B83 típusú bombái jelentik.
A NATO katonai szövetség másik két atomhatalma, az Egyesült Királyság 120, míg Franciaország közel 280 bevetésre kész nukleáris fegyvert birtokol. Az Egyesült Királyság ezeket kizárólag négy, Vanguard-osztályú, ballisztikus rakétákat szállító atom-tengeralattjárón tárolja, melyeken 1–8 brit nukleáris töltetet 8 amerikai Trident II D5 ballisztikus rakéta hordoz.
Franciaország szintén négy hasonló, Triomphant-osztályú tengeralattjárót birtokol, melyeken 16 darab M51 interkontinentális hatótávú ballisztikus rakéta teljesít szolgálatot, egyenként 6–10 darab 100 kilotonnás TNO nukleáris töltettel. A britekkel ellentétben azonban a francia légierő és a francia haditengerészt fel van szerelve „nem stratégiai” nukleáris fegyverekkel is. A közel 60 darab, 300 kilotonnás töltetű ASMP-A szuperszonikus robotrepülőt Rafale vadászgépek képesek hordozni.
Az Oroszországon és a NATO-n kívüli atomhatalmak jelenleg nem azonnali bevetésre kész nukleáris fegyverekkel rendelkeznek. A FAS szakemberei szerint Kínának 350, Pakisztánnak 165, Indiának 160, Izraelnek 90, míg Észak-Koreának 20 nukleáris töltet van a birtokában.
Azért most berezelni nem érdemes senkinek.
Egyrészt
ezek a számok már töredékek a 70-es évek atomőrületéhez képest.
Másrészt , nincs értelme tovább fokozni a darabszámot,mert ez bővel elég
100 világvégéhez, nagyon drága, a leszerelése pedig még drágább.
K.Z.E.
