Először is le kell szögeznünk bizonyos tényeket:
- Biden az európai szövetségeseinek ajánlotta fel ezt a lehetőséget! Az USA saját- több ezres- nagyságrendű F 16-osairól szó sincs.
- Az F–16 Fighting Falcon egy 1974- es kitűnő tervezésű vadászrepülőgép, amit azóta is fejlesztenek. A fejlesztési csomagokat " Block" -oknak hívják.
-Nevetséges,hogy Európának felajánlják pont ezt a típust, hiszen a 30-40 repülőtípusból ez csak 1. Miért pont ezt? Mert jól hangzik, hogy F-16? Vagy, mert ezt ismeri a nép leginkább? Inkább azért,mert ez amerikai és többségük leamortizálódott 1990 körüli "BLOCK".
- Európának megvan a saját repülőgép ipara, saját típusokkal. A francia Mirage,
vagy a Rafale.
Itt a több európai ország csúcsgépe az Eurofighter.
Ezekről egy szó sem esik.Miért???
-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
- Valójában egész Európának alig van gépe. Egyszerűen nincs.Nem készültek háborúra.
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------
Amire Biden gondolhatott, az valószínűleg a holland F16 flotta. De, hogy is állnak ezek?
Nem kell nagy angol tudás, a dátumok elárulják, hogy jobb esetben fel tudnak szállni, némelyikük a frontra is eljuthat. Hát menjenek...Ezek még a régebbi Mig-29 -eseknek se lesz gond, nem beszélve a Szuhoj 27-30-35 szériáról.
Összefoglalva: Biden a szemetet kisöpörtetné Európából, hogy az újgenerációs pl. F-35 széria számára helyet találjon, megint Európa pénzén.
Teljes az egység a NATO-ban
A védelmi erők többi tagja koordinálja a küldetést Németországból és Brüsszelből – mondta.
A kiképzés az EUMAM Ukraine része , az Európai Unió Ukrajna Fegyveres Erői számára kiképző missziója, amelynek során az ukrán katonák az unió tagállamai által biztosított kiképzésen vesznek részt az orosz agresszió visszaszorításában nyújtott segítség keretében.
A támogatás részeként Írország kötelezettséget vállalt arra, hogy legfeljebb 30 védelmi erőt küld kiképzésre olyan területeken, mint a hadianyag-ártalmatlanítás és a taktikai orvoslás.
Amint arról korábban beszámoltunk, az Egyesült Királyság tavaly 1000 Vallon fémdetektort és 100 bombaélesítés-mentesítő készletet adott át Ukrajnának. Ez a felszerelés szükséges az aknamentesítéshez, hogy biztosítsák a felszabadított ukrán területek biztonságát, beleértve a polgári házakat és az infrastruktúrát.
A Vallon fémdetektorok segíthetik a katonaságot az aknamezők felderítésében és az utazási útvonalak megtisztításában.
Segítenek abban is, hogy a polgári infrastruktúra és az otthonok megtisztuljanak a robbanásveszélyes tárgyaktól, lehetővé téve az emberek számára, hogy biztonságosan visszatérhessenek otthonaikba a megszállt területeken.
A robbanóanyag-ártalmatlanító készleteket pedig arra tervezték, hogy semlegesítsék a fel nem robbant orosz bombák, lőszerek és rögtönzött robbanószerkezetek gyújtóját.
Ez a berendezés az egyik legújabb a felszerelések széles skálájában, amelyeket az Egyesült Királyság Ukrajnának adott át, hogy támogassa az oroszországi teljes körű invázió elleni harcot.
Recep Tayyip Erdogan több mint 20 évnyi kormányzás után erős, többoldalú Törökországot és hatmillió munkahely teremtését ígéri, és azzal vádolja a Nyugatot, hogy megpróbálják lebuktatni.
Legfőbb riválisa, Kemal Kilicdaroglu, széles ellenzék által támogatott, vissza akarja terelni ezt a NATO-tagállamot egy nyugatbarát, demokratikusabb álláspont felé.2017 óta Erdogan úr hatalmas elnöki jogkörrel irányítja Törökországot egy hatalmas ankarai palotából. Ügyvezető elnökként szükségállapotot hirdethet ki, és kiválaszthat vagy elbocsáthat köztisztviselőket.
Ha nyer, nem sok minden fog változni – mondja Selim Koru, a törökországi Tepav agytröszt tagja. Hatásköre már olyan széles, hogy nem kívánja tovább bővíteni őket, mondja.
A szövetségébe tartozó másik öt pártnak egy-egy alelnöke lenne, csakúgy, mint párttársainak, akik Ankara és Isztambul polgármesterei.
Mielőtt megszakítanák a nagyhatalmú elnökséget, előfordulhat, hogy annak hatalmát kell használniuk a reformok végrehajtására, ha nem rendelkeznek kellő ellenőrzéssel a parlament felett.
Május 14-én parlamenti és elnökválasztás is lesz.
Törökország része a Nyugat NATO-védelmi szövetségének, de az Erdogan-elnökség szoros kapcsolatokra törekedett Kínával és Oroszországgal is, megvásárolt egy orosz S-400-as légvédelmi rendszert, és a választások előtt felavatott egy orosz építésű atomerőművet - Törökországban az elsőt.
Többoldalú álláspontot hirdet, Törökországot "a béke és biztonság szigetének" tekintve, és Ankarát közvetítőként ajánlja fel az ukrajnai orosz háborúban.
Ellenfele és szövetségesei eközben szeretnének visszatérni az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatához, és vissza akarják állítani Törökország katonai kapcsolatait az Egyesült Államokkal, miközben fenntartják a kapcsolatokat Oroszországgal.
Ha Erdogan úr hatalmon marad, Selim Koru úgy véli, továbbra is el fogja tolni Törökországot a Nyugattól anélkül, hogy elhagyná a NATO-t. "Középtávon vagy távoli jövőben el akarja juttatni Törökországot egy olyan ponthoz, ahol a NATO-tagság irreleváns."
Ez egy válságos pillanat Törökország gazdasága számára is. Az infláció hivatalosan 43,68%, és a törökök megélhetési válsága sokkal súlyosabb, mint a legtöbb. Sokan azt mondják, hogy a valós infláció sokkal magasabb.
A korai Erdogan-évek az erős gazdasági növekedés és a hatalmas építési projektek jelszavai voltak. Törökország pedig mindig szorosan ragaszkodott az IMF-fel kötött hitelmegállapodásaihoz.
De az elmúlt években kormánya felhagyott az ortodox gazdaságpolitikával. Fokozatosan aláásta a jegybank függetlenségét – mondja Selva Demiralp, a Koc Egyetem közgazdászprofesszora, és gyorsan egymás után menesztette három elnökét.
Az infláció megugrott, mivel a kamatlábakat alacsonyan tartották – miközben Törökország valutája a líra leértékelődött a kereskedelmi mérleg javítása és az export fellendítése érdekében.
Erdogan továbbra is magas növekedést, hatmillió új munkahelyet és nagy lökést ígér a turizmusnak, de Demiralp professzor úgy véli, hogy politikája akár 45%-os inflációt is képes tartani a következő hónapokban.
Ha Kemal Kilicdaroglu és szövetségesei megnyerik az elnöki és parlamenti posztot, úgy véli, hogy az ortodox gazdaságpolitikához való visszatérés és a független központi bank 2023 végére 30%-ra csökkenti az inflációt, és azután is tovább csökken.
Még ha ez magasabb kamatszintet is jelent, Demiralp professzor úgy véli, hogy Törökország erőteljes növekedést élvezhet a külföldi befektetésekből: "Jelenleg Törökország meglehetősen olcsó, elhelyezkedése, fiatal lakossága és infrastruktúrája kölcsönösen előnyös befektetési lehetőségeket kínál a nemzetközi befektetők számára."
Az SS-750 típusú orosz különleges hajó, amelyet a P524 Nymfen dán járőrhajó figyelt meg és fényképezett le 2022. szeptember 22-én. Ez egy régebbi kép az orosz védelmi minisztériumtól.
Az SS-750-es orosz különleges hajó az Északi Áramlat csövek közelében volt négy nappal a csövek tavaly szeptember 26-i felrobbantása előtt. A különleges hajót tenger alatti műveletekre tervezték, és egy AS-26 Priz típusú mini tengeralattjáróval rendelkezik.
A Norvég Védelmi Parancsnokság egy iratvizsgálatra adott válaszában megerősíti, hogy az orosz hajóról 26 fotó készült egy dán járőrhajóról, amely 2022. szeptember 22-én Bornholmtól keletre volt.
„Hihetetlenül érdekes. Az SS-750 egy speciális hajó, amelyet pontosan víz alatti műveletekre terveztek” – mondja Joakim von Braun svéd kutató, Oroszország-szakértő és hírszerzési szakértő.
Jacob Kaarsbo, aki az Európa agytröszt vezető elemzője, korábban 15 évig a Védelmi Hírszerző Szolgálatnál dolgozott, úgy véli, hogy az információk "világosítanak arra, hogy mi is zajlott a térségben az elmúlt napokban".
"Az SS-750 a legérdekesebb hajó a megerősítéshez, mert tudjuk, hogy képes végrehajtani egy ilyen műveletet" - mondja Jacob Kaarsbo.
Az információk korábban felfedték, hogy a Norvég Védelmi Parancsnokság birtokában van 112 orosz hajóról készült kép a térségben. De ez az első alkalom, hogy a védelem megerősítette, hogy ez az SS-750-es orosz hajó a mini-tengeralattjáróval a fedélzetén.
A Norvég Védelmi Parancsnokság ugyanakkor megtagadja a hozzáférést az orosz különleges hajó fotóihoz, mivel a fotók "hírszerzési jellegűek", és "a hírszerzési munka részét képezik".
A német T-Online média és a nyílt forráskódú hírszerzési elemző, Oliver Alexander korábban leírta, hogy az SS-750-es különleges hajó egyike volt annak az összesen hat orosz haditengerészeti hajónak, amelyek a területen tartózkodhattak a robbantást megelőző napokban. a csővezetékeket. Ezt többek között névtelen forrásokból származó információkra és műholdképekre alapozták, amelyek azt mutatták, hogy az SS-750 egy időben hagyta el a kalinyingrádi kikötőt, mint többek között az Aleksandr Frolov és az SB-123 hajó.
Ezek a műholdfotók, valamint egy vontatóhajó AIS-adatai azt mutatják, hogy az SS-750 2022. szeptember 21-én 00:22-kor indult Kalinyingrádból. Az AIS-adókat általában nagyobb hajók használják a radarok kiegészítésére. Jeleket küldenek a hajó nevéről, számáról, irányáról, merüléséről és sebességéről, így felhasználhatók a hajók mozgásának feltérképezésére.
Az SS-750 még az AIS nélkül is vitorlázott. Az Alexandr Frolov vontatóhajó AIS-ja azonban bekapcsolva volt, amikor az orosz haditengerészeti kikötőből indult. Az erről a hajóról származó AIS-adatok azt mutatják, hogy a haditengerészeti hajók köteléke Bornholm felé tartott, de Lengyelországtól északra a vontatóhajó AIS-e is kikapcsolt. Eddig azt feltételezték, hogy az SS-750 és a másik öt hajó továbbment arra a területre, ahol néhány nappal később az Északi Áramlat csöveket felrobbantották. Most a Védelmi Parancsnokság megerősítette, hogy az SS-750-est észlelték a területen.
„Ez egyértelmű megerősítés. Ez a hajó része Oroszország tengeralattjárókra és víz alatti hadműveletekre való felkészültségének. Elméletileg az a hajó más okok miatt is ott lehetett, de az időzítés, hogy pontosan azon a helyen legyen, különleges” – mondja Oliver Alexander elemző.
Joakim von Braun a polgári és katonai svéd hírszerző szolgálatoknak egyaránt dolgozott, és tankönyveket írt az orosz hírszerző szolgálatokról és az orosz katonai víz alatti tevékenységekről.
Összekapcsolja azokat az új információkat, amelyek szerint a dán védelem megfigyelte az SS-750-est a Bornholmtól keletre eső területen, valamint a hat orosz haditengerészeti hajóról szóló korábbi pletykákat:
„Ez azt jelzi, hogy a korábban napvilágra került információk nagy része helytálló. Az említett hat hajóból álló csoport pontosan erre a művelettípusra van összeállítva. Nagyon valószínű, hogy ezek a hajók részt vettek a szabotázsakcióban” – mondja Joakim von Braun.
Az SS-750-ről készült 26 felvételt a dán P524 Nymfen járőrhajó készítette 2022. szeptember 22-én.
Ahogy az Információ korábban leírta , több ország katonai alakulatának reakciójából egyértelműen kiderült, hogy valami gyanús dolog történt a 21-22. 2022. szeptember a Bornholmtól keletre fekvő területen. Órákon belül mind a dán, mind a svéd és a német védelmi erők hajókat küldött a területre, amelyet Svédországból és Lengyelországból is megfigyelő repülőgépek járőröztek.
Ráadásul amerikai hajók is voltak a közelben, ahogy egy amerikai megfigyelőhelikopter is a levegőben volt a Balti-tenger felett.
A dán P524 Nymfen járőrhajó szeptember 21-én este indult ki Rødbyhavnból, és nem sokkal reggel hat óra után érkezett meg a Bornholmtól keletre fekvő területre.
A járőrhajó ide-oda vitorlázott a robbanási pontoktól délre és keletre, és egy ponton lelassult, hogy gyakorlatilag mozdulatlanul feküdjön a területen.
Ezért valahol ezen az útvonalon fényképezték le az orosz hajót. Egyelőre nem tudni, mit tartalmaz a védelem fennmaradó 86 orosz hajóról készült képe.
A védelmi parancsnokság egyelőre nem kívánt részletezni, hogy a P524 Nymfen mit csinált a térségben, csupán írásban válaszolt:
"A P524 Nymfen 2022. szeptember 22-i mozgása a dán vizeken a vízfelügyelet részeként telepített egység szokásos feladatmegoldását követte."
Az adatok azonban azt mutatják, hogy öt év óta először járt a P524 Nymph a területen. Jacob Kaarsbo a dán járőrhajó és a nemzetközi hajók vitorlázási mintáját is rendkívül szokatlannak értékeli.
„Úgy tűnik, mind Dánia, mind Svédország olyan minta szerint járőrözik, amely távol áll a megszokottól. Nem az a hely, ahol sem a svédek, sem a dánok nem szoktak kijönni. Egy teljesen átlagos szeptemberi napon az a normális kép, hogy ilyesmi nem történik meg” – mondja.
Az információk korábban arról kérdezték a Védelmi Parancsnokságot, hogy a P524 Nymfent kiküldték-e a mini-tengeralattjáróval felszerelt SS-750 orosz hajó és legfeljebb öt másik, egyidejűleg jelen lévő orosz haditengerészeti hajó visszaverésére.
De a Védelmi Parancsnokság erre nem fog válaszolni.
Az Északi Áramlat robbanásait jelenleg a dán, a svéd és a német hatóságok is vizsgálják. Nem tudni, mikor fejeződnek be ezek a vizsgálatok.
Az erőszakos terjeszkedés újabb áldozata Finnország.
70 éves semlegességét, európai dicső történelmét dobta a szemétbe a nemzet.
Finnország kedden lett az észak-atlanti szövetség 31. tagja.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter azzal fejezte be a csatlakozási folyamatot, hogy hivatalos dokumentumot adott át Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek a NATO brüsszeli központjában.
Ezzel az amerikai hódoltság papíron is szentesítve lett!
Blinken "történelmi napnak" nevezte Finnország NATO-csatlakozását, és azt mondta, hogy ennek oka Vlagyimir Putyin ukrajnai háborúja.
"Arra hajlok, hogy talán ez az egyetlen dolog, amit Putyin úrnak köszönhetünk, mert ismét felgyorsította azt, amit állítása szerint meg akar akadályozni az orosz agressziót" - mondta Blinken.
"Ez biztonságosabbá teszi Finnországot, a NATO-t pedig erősebbé teszi" – mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár újságíróknak. „Putyin elnök deklarált célja az volt az invázióval, hogy kevesebb NATO kerüljön a határai mellé, és ne kerüljenek új tagok Európába, és ennek pont az ellenkezőjét kapta."
Finnország törekedni fog Svédország NATO-tagságára – mondta Sauli Niinistö finn elnök. "A finn tagság nem lesz teljes Svédország tagsága nélkül. Fáradhatatlanul folyik a munka Svédország mielőbbi NATO-csatlakozásáért" - mondta Niinistö közleményében.
Pekka Haavisto finn külügyminiszter (balra) átadta Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatos dokumentumokat Anthony Blinken amerikai külügyminiszternek (jobbra) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak. Az iratok átadásával Finnország hivatalosan is a szövetség tagja lett
Dmitrij Peszkov orosz elnök sajtótitkára váratlanul élesen kommentálta Finnország NATO-csatlakozását, és azt Oroszország biztonságának és nemzeti érdekeinek sértésének nevezte.
"A Kreml úgy véli, hogy ez a helyzet újabb súlyosbítása. A NATO-bővítés sérti biztonságunkat és az Orosz Föderáció nemzeti érdekeit, erről beszéltünk. És mi így látjuk. És természetesen ez kényszerít bennünket tegyünk ellenintézkedéseket saját biztonságunk biztosítása érdekében, taktikai és stratégiai szempontból” – mondta Peskov.
Fotós,EPA fotó felirat,Sauli Niinistö finn elnök márciusban találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel
Egészen a közelmúltig Törökország blokkolta Finnország csatlakozását a szövetséghez: Ankara azzal vádolta a két skandináv országot, hogy az általa terrorszervezetnek tartott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjait, valamint a török hatóságok által megvádolt Fethullah Gülen követőit rejtik magukban. puccskísérlet megszervezéséről 2016-ban.
A finn közvélemény gyökeresen megváltozott az ukrajnai orosz invázió óta. Tavaly tavasszal szinte egyik napról a másikra a NATO-tagság támogatottsága a finnek harmadáról közel 80%-ra ugrott.
Ukrajna orosz inváziója új lendületet adott az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének, amelyet 1949-ben alapítottak a szovjet fenyegetés elleni védekezésre.
Az afganisztáni kudarcok és a volt amerikai elnök, Donald Trump idején fellépő belső megosztottság után, miután Emmanuel Macron francia elnök azt állította, hogy a NATO-nak „haldoklik az agya”, és Kína eget rengető ambíciói után úgy tűnik, az orosz invázió megvetette a lábát a stagnáló szövetségben.
Gyakorlati értelemben nem annyira: Finnország 1994-ben lett a NATO hivatalos partnere, szorosan együttműködik a szövetség hadseregeivel, teljesíti annak minden technikai és intézményi követelményét.
A fő változás az Észak-atlanti Szerződés ötödik cikke, amely egy NATO-állam elleni támadást az egész szövetség elleni támadásnak tekinti.